BÁNKA KRISTÓF

A Bánka Kristóf Alapítvány a kezdetektől ápolja Kristóf emlékét, minden télen hagyományos tornával tisztelegnek az elhunyt játékos előtt. A rangos eseményen évről évre megjelennek Kristóf egykori barátai és csapattársai, mezt húznak magukra és gálaműsor keretében pályára lépnek az utánpótlás csapatok mérkőzéseinek szünetében.
Az alapítvány kitartó munkájának és a támogatóknak, az adó 1% felajánlásának köszönhetően számtalan nehéz élethelyzetbe került játékos kapott segítséget.
Kristófról nevezték el nevelőegyesülete, az Újpesti Torna Egylet utánpótlásbázisát a volt Cérna-pálya területén, melynek az új neve Bánka Kristóf Sportközpont lett. A létesítményt és a vadonatúj műfüves pályát Újpest polgármestere, Wintermantel Zsolt és az Újpesti Torna Egylet klubigazgatója, Őze István adta át a sportolóknak, akik azonnal egy rögtönzött focitornával tisztelegtek Bánka Kristóf emléke előtt. A pályákon azóta is folyamatosan edzenek az utánpótlás csapatok és kerülnek ki tehetséges játékosok.

Bánka Kristóf 1982. január 8-án született. Már hatévesen igazolt focista volt, igaz, szerelést alig találtak számára, hiszen Kristóf, talán nem véletlenül hívták Törpének, még a legkisebb méretű mezben is elveszett ... de ez nem zavarta, a tanulás mellett minden idejét a pályán, az edzéseken töltötte. 
Újpesten egészen kisgyermek korától az 1997/1998-as bajnokságig, majd a 2003/2004-es idényben szerepelt és hét első osztályú találkozón lépett pályára Mezey György és Mészöly Géza keze alatt. Bánka Kristóf tagja volt annak az újpesti utánpótlás csapatnak,amely Juhász Péter vezetésével sorra nyerte a különböző címeket. Az újpesti nevelésű, igazi lila szívű futballista ifjúsági gólkirály volt, valamint az év játékosának választották. 
Kristóf az élvonalban is magára húzhatta a lila-fehér mezt: a labdával bravúrosan bánó bal lábas játékosként 2003. szeptember 13-án egy Győr elleni hazai mérkőzésen debütált az élvonalban. 2004-ben tagja volt az NB I-ben ezüstérmet szerző együttesnek.

Tehetségét szerette volna kispályán is kamatoztatni, ám mégis az első edzéstől fogva szerényen, csöndesen, alázattal dolgozott. Kristóf számára nem volt szükség időre ahhoz, hogy megismerje a kissé másfajta, speciális játékot. A csapat ikonja, Zsámár László meg is jegyezte: "- Nem kell itt semmit magyarázni, ez a srác egy rendes focista." Amikor csak engedte NBI-es nagypályás karrierje, Kristóf mindig ment és futsalozott.
A sors tragédiája, hogy éppen megörökölte a 10-es mezt, hogy átvegye a karmesteri pálcát és a nehéz helyzetbe került klubot kisegítse a bajból, amikor megtörtént a tragédia. Mikor társai eligazoltak, Kristóf csak annyit fűzött hozzá: "- Engem is hívtak, de hova mennék? Itt vagyok hat éve, jól érzem magam. Nem fogok százezer Forintért bohócot csinálni magamból." Nem is csinált, inkább örökre beírta magát a Rubeola aranykönyvébe. A fiatal játékos tragikus hirtelenséggel, szívinfarktus következtében 2006. február 5-én hunyt el.
Mára már a Bánka Kristóf Alapítvány őrzi a tehetséges támadó emlékét.